Kaufland forevör - Zilnic ieftin

Na megéltük ezt a napot is! Szerény kisvárosunkba is felaplikáltak egy ilyen bádog bódét. Hipp hipp hurra. Titta öröm, titta boldogtág. Bevallom őszintén, nagyon vártam már, hogy megnyissák. Nem mintha nem lenne üzlet ahol vásároljak vagy ilyesmi, csak elő hozza a Kolozs-szitis emlékeket. Igaz kicsit becsapós a dolog, mert a K.várihoz képest itt minden fordítva van. De sebaj. Megszokom. Lényeg hogy van. Kicsit kevesebb az időm hogy ilyen helyekre járjak, de majd csak szorítok neki is helyet a határidőnaplómba. Imádok körbe-körbe járni és az embereket figyelni. Nézni hogy milyen büszkén vásárolnák és közben felveszik az arrogáns barom arcukat. Fél szemmel azt kémlelik, hogy mi van a másik kosarába, aztán uzsgyi és tesznek a sajátjukba is.
Még nem tudják pontosan miaz, de majd csak lesz valami belőle. Mikor magamban jól szétröhögöm az agyam, akkor engedek a kísértésnek és gyorsan veszek egy rakás haszontalan cuccot, meg egy kis nassolni valót. Aztán sprint a kasszához, majd szapora mélylevegő, amikor fizetni kell. De ez ilyen. Market. Super Market. Engedd hogy legyőzzön.
Szal bevásárló kocsira fel, vegyük elő büszke de tiszta arrogáns barom arcunkat és ügyeljünk, hogy semmi olyan ne maradjon ki a kosarunkból, ami van a másikéban.

Hogy a...

Na ezt azért, hogy a blogom otthont adóinak megfelelő kategóriát is működtessek és mert szeretek is játszani, hozom létre ezt a kategóriát. Hoppá ez jó kucifántosra sikeredett.

Addig is amig rászánom magam, hogy megírjak ezzel kapcsolatban néhány dolgot, ajánlom mindenki figyelmébe a következő blogot: Rossz PC játékok sorozat.

A számomra ismeretlen srác különbőző PC-s játékokat tesztelget sajátos módon. Időnként nagyon vicces dolgok jönnek ki. Érdemes visszamenőleg is megnézegetni a videókat.

Fránya benzinóra

Ma reggel félálmosan indítom az autót. Amikor a benzinórára pillantok, látom hogy a 30-as jelzésnél van. Ez igen, gondoltam egy pillanatig. Aztán eszembe jutott, hogy az este amikor letettem a 15-ös alatt állt a mutató. (Így van, nem igazán pancsolok a benzinnel :)) Hm... mi a...? Valaki megtankolta volna az éjszaka? Ááá ekkor a szerencsém nincs. Már arra kezdtem gyanakodni, hogy fatter hajnalba járhatott vele s talán ő... Már-már kezdtem boldog lenni s magyarázatokat kitalálni, hogy miért is van kétszer annyi benzinem, mint este. Aztán amikor napközben járkáltam az autóval, a mutató rohamosan kezdett leesni és délutánra be is állt a reális literre. Na eddig tartott az öröm. Volt plusz 15l benzin, nincs 15l benzin.

Na egy ideje nem aplikáltam ide semmit. Majd mostatntól megpróbálok megint írni néhány okosságot.

Körtefa a Bulgi udvarán

Minap beszéltem Nutellával. Mint kiderült ő metszi a Bulgakov kávéház udvarán levő körtefát. Azon gondolkodtam, hogy minek kellhet oda a körtefa. Aztán 100 wattos égő modjára villantam fel. Lévén hogy Petőfinek is volt körtefája, bizonyára OJD-nek is kellett egy, így be is szerzett egyet.

Köszönet

Köszönettel tartozom csuklanirossznak. Miért? Mert jó a neve. Miért? Mert hozzajárúl a blogom népszerüségéhez. Hogyan? A statisztika azt mutatja, hogy a (már nem emléxem hány százalékban) google sokszor kidobta az oladlam mikor a csuklani, csuklás, stb kulcsszavakat keresték.

 

Minden esetre köszi :)

Makró

Kicsit makrózgattam. Itt megnézheted nagyban is.

 

 

 

 

 

Útálom...

Útálom ha pótolható barátnak tartanak. Akkor inkább legyünk csak haverok! Éljen az Avon és Oriflame...

                                                                                                                ... to KiCsecses

Hogy működik az emelő?

A minap amikor indulnék a városba, hogy ügyes bajos dolgaimat rendezzem, a kocsi felé menet észre veszem, hogy valami nem ok. Egész pontosan a bal első kerekem laposra van ereszkedve. Fájin, gondoltam. Kicsit közelebbről megvizsgálva látom, hogy a szeleptű a kerék mellet. Na mondom ez sem szegtől van.

Komoly probléma felvetés lett, hogy honnan szerzek pumpát. Mert ugye ez a XXI. század és a kocsiba nem igaz van. Hívom a havert, hogy valamelyik céges kocsiból varázsoljon egyet. Mire ő... a XXI. századba????. Vagány, mondom. Na sebaj, majd a jószívű helyi taxisok segítenek. Mikor már a nyolcadik taxis is hülyén nézet, rám ráuntam a dologra. Sebaj, rámozdulok a szomszédokra. Helyzet hasonló, mint a taxisoknál. Vagány. Elég a teketóriázásból - határozom el. Kicserélem a pótkerékre oszt csókolom. Nekifogok életemben először pótkereket cserélni. Egyedül. Szépen előkészítem a pótkereket, emelőt és kerékkulcsot. Aztán húsz perc kemény káronkodás némi szivarazás után sem tudok rájönni, hogy hogyan is műküdik a Ford elmés, prakatikus, tipp-topp helykímélős, vagántos emelője. Mikor már az újaimat nem éreztem és könyékig degenyeges lettem szépen vissza pakolgattam a vagány szerszámokat és kereket a csomagtartóba, mindent a helyére.

Már-már tömegközlekedési eszközre adnám a fejem, amikor egyik jóérzésű szomszéd megszán egy pumpával. Vagány. Megyek is, hogy némi levegőt aplikáljak a kerékbe. Ahhha, de mivel húzom meg a szeleptűt? Mert ahogy befújom a levegőt, úgy jön is ki. Némi bejárati kulcs meg drót tokolásával sikerül, aztán pár perc múlva már elégedett pofával ereszkedek a központ fele, azon merengve, hogy mi lesz ha valahol városon kívül kapok defektet.

5

Nos akkor én si megvallom azt a bizinyos ötöt:

 

1 - útálom, hogy csak én látom magam izmosnak
2 - egyszer rájöttem, hogy én vagyok a helikopter, azóta nem tudok leszállni
3 - már egynél többször indultam el otthonról világgá
4 - frászom van ha hülyének néznek
5 - kis koromban mindig azt hittem én más vagyok mint a többi, hogy én vagyok a kiválasztott meg ilyenek... mostmár tudom nem csak hiszem, hogy így van

Még egy kép

Voltam a Házsongárdiba. Na ott csináltam ezt a képet. GYengécske lett, de a többit mutatni sem merem.

 

 

 

 

Egy darabka tél

Ígértem a nagyérdemű közönségnek valami képeket. Akkor most egyet ide linkelek, amit ma tettem fel a fotozz-ra.

KLIKK IDE

 

 

 

Azokon a napokon... ezt beszélik rólam

Azokon a napokon, amikor én vagyok a helikopter ezt beszélik rólam és a blogomról( és ide másolnék egy kommentet ami az egyik blogon található íráshoz kapcsolódik):

"lencike:
2007. 01. 08. 11:46

nos hozzaszolnek en is a temahoz ha lehet.
vagy inakbb hozzaszolok ahhoz h boti én véleményem szerint miért hozta lértre a bologt...
engem nagyon nem hat meg h itt mit ir rolam vagy mit irtok rolam... én tudom h ilyen vagyok nem értek meg egy jo par dolgot egybol és suketkedek...
de vannak itt olyan emberek akik esetleg tudjak h milyenek de mégse ismerik be vagy talan KIFOGASOLNAK... hm ... milyen érdekes????
egy pl tudok adni ami elég jo és szerintem mindenki tudja mirol lesz szo... game party botieknal... meglonek valakit és erre azt haljuk az egyik szobabol: bazeg nem hiszem el megint megakadt a gép, szar ez a halozat mindig megkakad valakinek a gépe nagyon lasitja... ja gondolom rajottetek ki lehet az, és ha mégsem akkor segitek aragorn vagyis botond...
igen mert ot soha nem lehet kiloni sehol semmikor, és ha véleletlenul elofordul ne higyétek azt hogy olyan jok vagytok az csak azért van mert megakadt valami vagy boti biztos nem figyelt és csalas tortént.
és mint tudjuk boti mikor kikap a herosban vagy valahol csunyan mert esetleg az a jatek nem megy neki olyan jol akkor basszatok meg az egészet mert nem jo a jatek...
és mint tudjuk csak irto kevesen merik kimondani hogy boti mindig mindenre talal egy kifogast...
ja és ha ez az oldal azért jott létre hogy boti mindenkit megsértsen akkor miért nem tudnank mi is megsérteni végulis o egy ember aki sérteget és mi pedig vagyunk egy jo paran akik vissza is adhatnank
nos a lenyeg h kevesen merik megmondani botinak...
szerintem ez a blog azért jott létre mert a www.laza.uv.ro oldala nem ment csak egy ideig és aztan akart rajta valtoztatni de megunta raunt valtoztatni az oldalon...
akkor én csinaltam egy oldalt hat igen kaptam kommentet és botitol... nem is lepodtem meg de az egész oldalt komentalta és egész végig ... nem is forudlt meg a fejembe az hogy talan azért lehet mert irigy egy kicsit...
hm... nem nem botinal ez nem forul elo soha...
az o oldala amelyik mar nem mukodott akor is jobb volt annak ellenére h sztem nem volt a legjobb...
na és akkor csinaltam még egy oldalt hat igen azt is megkommentalta eléggé ok el is fogadtam volt némi igaza de mondott valamit h szte nem jo, igen megvaltoztattam mert én is ugy lattam h ugy jobb lenne na de erre jott a masik hogy ez se jo stb stb stb... ha azt kene megcsinalni amit boti mond akkor soha nem lenne jo az oldal
igen és akkor lett egy blog boti altal mert megunta azt hogy az emberek milyenek...
és akkor o vérig sért mindenkit...
és a tobsége az embereknek meg is sértodik, mert oylanok valhol igaza is van ...
sértsen ...
ja és jol tette hogy bepastelte az egész beszédunket... aki engem ismer tudja h suket vagyok...
ÉS BE IS ISMEREM ÉRTHETETLENKEDEK SOKAT...
de van aki nem ismeri be... vajon ki az ... kitalajatok
tudom igen tudom h nem a leghelyesebb a fogalmazas mert nem vagyok jo fogalmazasbol de csak ki vehetjuk belole a lenyeget...
boti varom a kifogast a kommentet a lebaszast meg mindent...
tudom nyugi tudom h nem ismered be és tudom h ugy is talalsz kifogast ahogy eddig is mindenre
csak nem veszed észre hogy sokan hagyjak hogy mond
persze van olyan dolog amit nem tudsz jobban és a masik jobban tudja olyankor pedig halgacc mert azt kell tedd
de mikor egy kicsit kotyintasz a temahoz akkor figyeld csak meg hogy sokan az elso véleményed utan mar ne nagyon mondjak az ovékét mert ugy is kifogasolod majd...
minden jot mindenkinek és kellemes szessziot
alig varom mit irszra de kezdodjon kifogassal!!!!"

 

 

Én ezt nem igazán kommentálnám lévén, hogy a védelem már felszólalt. Jobbnak láttam inkább teljes erejű bejegyzéssé tenni. A teljes beszélgetés megtekinthető itt.

Karácsony, levél...egyebek

Mire ezt a bejegyzést megírom remélhetőleg mindenki túl lesz a levélíráson. Levél az Angyalnak. Hogy holnap este jó legyen. Viszont, ha az ünnep és a szeretet nagy nyomása alatt elfelejtetted, akkor se keseregj. Írj e-mailt. Az gyórs meg minden és az Angyal is gyorsan kiszűri a kúlcsszavakat. Semmi képp ne felejts el egy back up filet csinálni. Lévén hogy nem te vagy az egyetlen, aki utolsó pillanatra hagyja a levelet (reménykedve, hogy van az Angyal raktárán még néhány telefon, mp3 lejátszó, laptop, stb.), ezért könnyen megeshet, hogy leterhelődik a szerver és odalesznek a levelek. Ilyen esetben könnyed mozdulattal küldheted el újból a levelet a back up-al.

 

Akkor hajrá.

 

Mondanám, hogy Boldog Karácsonyt, de nem teszem. A boldogság szintjét manapság a fa alatt lévő cucc anyagi értéke befolyásolja. Sajnos egy ilyen tetves gerinctelen világot élünk. Rohadt nagy biznisz lett az egész angyalosdi (bár manapság mi nem?). Sajnos az apró figyelmességeknek nem tudunk úgy örülni. Nagyon belefeletkeztünk a régi időkbe. A karácsonyfa varázslatosságába, a szaloncukor különlegességébe. Ma komoly gondot jelent a fa. Ki díszítse fe? (Miért pont én?) Ki kötözi a cukrokat? Szal egy nyűg lett az egész. Ja és a szaloncukorról nem is beszélek. NEEEEM zselés... fúúúújjj.... nincs karamelles......pedig az a kendvencem....akkor nem is eszek.... s így sorolhatnám.

 

Szal ha Boldog Karácsonyt akarok kíváni inkább azt mondom Gazdag Angyaljárást. Ha igazán Boldog Karácsonyt akarsz, akkor vedd észre az apróságokat és tégy úgy, hogy más is rájőjön (vagy eszébe jusson) ezekre.

Kávéházi történetlenségek

Érdekes dologra lettem figyelmes. Igaz ugyan, hogy mostanság kevest járok kávézókba illetve kocsmákba (anyagi meg egyéb okokból), de felháborító, ami mostanság ezeken a helyekn történik. Szal az ember ilyen 11 óra magaslatába elmegy ez egyik helyi (magyar egyetemisták által kedvelt) kávézóba és hihetetlen ami ott fogadja.

Régebben ha ilyenkor mentem egy kávét meginni, akkor vagy azokkal találkoztam akik a reggeli 8 órai szeminárium után próbálták magukba visszalehelni az életet vagy aki 12-re próbált elérni (esetleg akkor józanodott). Azaz! Mindig volt akivel elfogyasztanom egy kávét, kicsit okoskodni, megoldani néhány nemzetközi problémát, életünket megalpozni úgy 40 évre előre. De most... vazze a kávézóban levő emberek felét a pincérek teszik ki, a másik felét meg nem ismerem. Igaz ugyan, hogy a pincérekkel lehet kávézni, de velük nem szeretek. Az a szálingozó vaegy vendég mindig megzavar a fent említett beszélgetésekben... és én ezt nem szeretem.

 

Tehát! Ezúton is szertném felhívni mindazon érintetteket, akikkel régebben kávéztam, hogy legyenek szivesek rendszeresen járni kávézni, hogy amikor én arra tévedek legyen kihez leülnöm. Valamint, ha a kávézási helyszínek változnak, akkor arról engem idejében értesíteni.

Rettegésbe röhögtem magam

Nahát, nahát! Hogy egy kis társadalmi életet is éljek, tegnap elmentem a szomszédnénis humorestre (amolyan sztend app komedí 99 százalék cucc volt). Ismerem őket egy ideje, de eddig egy alkalommal voltam előadásukon. Khm... mintha fejlődtek volna azóta. Igen, igen megnevetettek (de ez még nem volt minden). Sokat kacagtunk (és rettegtem). Van egy új tag is... nem tudtam. Csak most láttam az este. Ő Péter (asszem). Szegény. Miért? Mert a végén egyik jelenetben félmesztelenül kellett szinpadra lépjen és ahogy észrevettem nagyon zavarba jött mikor mellel a közönség fele kellet fordulnia. De nézzük tovább.

B.F., hm érdekes, őt nem ilyennek képzeltem eddig. Rendes gyereknek tűnik. Hát hajrá! Ismerősömmel jár. Nem mondom hogy barátommal, mert mostanság az illető nem keresi a társaságom. Lehet nem akar barátkozni. Bár ezzel nincs egyedül. Lehet hogy bennem van a hiba? Nem létezik!!! Ezt inkább egy másik bejegyzésben tárgyalom majd ki.

T.SZ., na igen! Valami olyanra lettem figyelmes, ami szerintem a nagyközönségnek tudatosan fel sem tünt. Őt ismerem a legrégebbről a társaságból. És már beszéltem vele néhányszor. Erről-arról... Szal egy olyan dolgott vettem észre, ami keveseknek adatik meg ilyen pályán. Ezen téren egyik favoritom Johnny Depp. Tudjátok a sokarcú ember. Hihetetlen, hogy minden filmbe más arca van. Szal azt vettem észre, hogy Téesznek is több arca van, bár még csíszolni kell (azé' még nem egy Johnny Depp), de megvan a hajlam benne.

Szal úgy összességében érdekes volt, de talán mégse kellett volna tetvészni engem. A sztori azon része kicsit sokkolt, amikor Téesz barátom ősember bőrébe bújva a nézőtéren hozzám lépett és elkezdett tetvészni. A pulzusom másodpercek alatt megnőtt. Nem tudtam mit tegyek. Nem akartam hülyén kinézni, bár szerintem sikerült. Az embert ha zavarba hozzák a legjobban egy kis poénosággal tudja kivágni magát. Gondoltam én. Aztán mielőtt bármit tettem volna eszembe jutott, hogy ez a módszer talán mégsem működik egy humoresten. De mielőtt tovább futott volna a menekülési terv gondolatainak többi része, hirtelen belémhasított egy másik gondolat. Mi van ha korpás a hajam? TE JÓ ÉG!!!! Mert nem volt korpás, de mielőtt idultam otthonról észrevettem néhány kószáló korpa darabot a homlokom felett. Akkor még nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget nekik, de akkor abban a pillanatban Téesszel a fejemben megbántam. Azt a felit el sem mondom mikor az eszkimó akart levadászni valami cigiért. Könyörgöm... elseje óta nem vettem cigit csak potyáztam néhány szálat.

Minden esetre nevetések és rettegések között időnként magas pulzussal ültem végig az előadást. Csak bátran... ajánlani tudom mindenkinek őket. DE! Ne feledjétek, nem mindig jó az első sorba ülni.

Képekben

Azt mondják egy kép felér ezer szóval. Lévén, hogy szeretek (jelzem, szeretek és nem tudok) fényképezni ,ezért meghatározatlan időközönként megleplek egy-egy képpel.

A mai:

 

 

Cigi vs Benzin

Tegnap, ahogy a költségeimet számolgattam, rá kellett jönnöm hogy nincs elég pénzem. Ezért akarva-akaratlanul választás elé kellett állítanom magam.

Igen! Megkezdődött a cigi és a benzin harca a pénzért. Tegnap azt a döntést hoztam, hogy kis előnyben részesítem benzint, ezért a cigi elhagyásával kezdem.

Szal úgy néz ki hogy ma egy szivarmentes nappal kezdek. Háromnegyed tizenkettő és már rohadtul kívánom. Hogy a külső ingereket is redukáljam amennyire lehet, ma nem kávézom. A kávé megkövetelei magánaka szivarat, ezért most nálam a kávé is kegyvesztett lett.

Szal ha szivarazni láttok, akkor gyalog vagyok, viszont ha vezetek, akkor ma még nem vettem szivarat.

A víz párolog

Igen, ezt mindig tudtam, de mostanság arra is rá kellet jönnöm, hogy a vizes palack is párolog. NA ugye, hogy ezt ti sem tudtátok. Bár az is lehet, hogy öreg korom szenilitása tört rám.

Minden akkor kezdődött, amikor beszereztem néhány liter ásványvizet. Tudjátok, hogy legyen kéznél. Egész pontosan 18 darab fél literes és 6 darab 1,5 literes ásáványvizet, amit gondosan elhelyeztem a debaréba. Életecském szövődményes története úgy hozta, hogy nem tartózkodtam a lakásba úgy másfél hónapig. Ez nem gond, mert a víz nem romlik meg (legalábbis ennyi idő alatt nem) viszont rohadtul párolog. Még akkor is mikor légmentesen zárva van.

Szal amikor vissztérek eszembe jut, hogy van nekem némi ivóvíz készletem. Megyek és megdézsmálom egy kicsikét. Amikor a debaré ajtóban állok némi meglepetség ül ki az arcomon, a 18 db (vagyis 17 db mert egy hiányzott már amikor elmentem) feles vizemből már csak kettő van. Ijedtemben be is csuktam a debaré ajtaját. Gondolkodni kezdtem. Vagy 7 másodpercel később eszembejutott, hogy én nem ihattam meg mert nem voltam itt. Bizonyára valamelyik szomjas (másnapos) lakótárs járhatott rá. Kicsit mérgesen (hogy miért nem szóltak) abba is hagytam az ásványvizes témát. Sőt már szomjas sem voltam. Reméltem hogy valaki majd jelentkezik, hogy esetleg visszavenné. Ugyanis én sem a hegyipatak firss forrásánál plackoztam azt a vizet, hanem pénzért vettem (olyanért amiből általában nekem kevés van). Na de hogy szavam ne felejtsem, várakozás közben (ez úgy két napot jelent), megszomjaztam. Megyek hogy a vizes municipoból vegyek, mikor észre veszem, hogy nincs ott a megmaradt 2 db víz sem. Na ekkor betelt a pohár, igaz nem vizzel mert az eléggé fogyatkozóban volt.

Rákérdezek a kollégáktól, hogy... hát.... vagyis... (és itt még én éreztem magam kényelmetlenül) nem-e látták/itták vagy valami a vizemet. Kérem szépen egyetlen egy üveg víznek került gazda. Biszak barátom bevalotta, hogy utólagos engedelmemmel egyet elvet a barátnőjének. Mert... hát mégsem adhat csapvizet neki. Igen. Megértem. Vissza is utasítottam annak az egy üvegnek az anyagi megtérítését. Viszont annál inkább érdekelt a maradék 16 sorsa.

Szal aki a lakásban lakik azt mind megkérdeztem (még azt is aki nem de sokat van ott) és senki nem tudott róla (azt az egy üveget leszámítva).

 

Ekkor rá kellett jönnöm, hogy igen a VÍZ PÁROLOG, DE A PALACK MÉG INKÁBB (mert arra gondolni sem merek, hogy esetleg valaki... á nem nem).

;lsdjkf

Jaaaaaaaaaaaaaaj. Ma azaZ ategnap voltam keresztelőbe. Megkereszteltük Pannit. Őőőő Szészi s Évi újabbik gyermekét. Nagyon beba***am. Most is nagyon r***eg vagyok. Vazze majdnem lehavcerkezten Kircsivel. Beszarás. Most nem is tudok többet írni mert nagyon r***eg vagyok. Izé... soha ne igyatok UniciumRA Wiskyt meet kiba***tt szarul lesztek. Mint Én. Na mind1. páq

Na nem azé...

Nézegettem a haverok blogját és láttam, hogy a blogok nagy része furmányos elmésségekről szólnak. Na azt hiszem én most a nagy elmésségeket kihagyom és egy egyszerű történetet írok le. Igen. Egy egyszerűt. Tehát akinek nincs ideje az ne is olvassa tovább, vagy ha elmésségeket szertene hallani... hát akkor se olvassa tovább.

Ez történet még valamikor a múlt héten kezdődött. Amikor az időmet Biró Katánál és Erikánál töltöttem, kezemben egy valamilyen minőségi nyomtatású magazinnal... szóval ahogy azt lapozgatom fájintosabbnál fájintosabb órákat véltem látni. Ekkor jelként csapott belém az érzés, hogy igen nekem is kell egy ilyen óra. Ezaz, gondoltam magamban. Bár nem állok úgy anyagilag, de mégis meglephetném magam egy órával, hogy követni tudjam az idő múlását. Ilyen számomra előnyös gondolatokkal a fejemben ötöltem ki, hogy a hétvégén mikorra a kedvesem is velem lesz teszek egy látogatást a városba és megcsodálom a karórák felhozatalát.

Hm...! Ugye mondanom sem kell hogy nem így lett. Na de nézzük, hogy hogyan is alakult valójában ez a kis történet. Elmentünk a városba, a centrumba. De nem órát néztünk, hanem csizmát. Óra helyett csizma... gondolnád te (kis naív). Nem a csizma sem nekem lett nézve, majd megvéve... de nem baj. Másik nagy ötletem, hogy kárpótoljam magam a nagy csalódásokba, menjünk a Cora-ba. Gondoltam majd ott kapok valami kis kedvességet magamnak, amivel meglepem magamat és feledésbe merül a központba tett óranézegetés nélküli út.

Sikertelen... egyszerűen ez sem jött össze. Biró Kátának sikerült kiválasztani egy kabátot. Egy olyant amit szeretett volna... már rég óta. Tudjátok olyan jó kis szövet kabátkát. Nekem jutott az a megtiszteltetés hogy elsőnek bólinthattam rá, hogy igen jó lesz. És jó lett. Megvette.

Így telt el ez is. Nem lett órám, nem lett meglepi ami feledtetné az órát.

Ez volt az egyszerű történetem s így maradtam óra nélkül. Mikor ezeket a sorokat írom, még mindig nincs óra a kezemen.

 

Erika külön felhívta a figyelmemet, hogy őt se hagyjam ki a történetből. Ennek a kérésnek eleget is teszek. Szóval igen ő is ott volt velünk. Ennyi.

Az órát illetően még fogok írni pár sort, hogy milyent is szeretnék, mert ha esetleg valaki ezek után úgy gondolja, hogy meglepne egyel akkor ne legyen csalódásom benne.

Elindul ez a blog...

El ha mondom... És lesznek itt érdekes írások. Olyan jó polgárpukkasztó fa**ságok. Amiket nem lehet kommentek nélkül hagyni. A napokban szépen átszabom a képemre ezt a blogot. Most csak barátkozunk. És ígérem annyi embert sértek meg itt amennyit csak tudok. És az nem esik nehezemre, mert olyan vagyok.

Akkor most van blogom?

Talán igen, talán nem. Mi is lenne ez. A blogom. Ez a neve. Miért? Mert ez az én blogom. Vagy nem... csak lesz... remélem. Megcsinálom szépen... remélem. A freeblogra akartam, de nem engedte, mert ő olyan és elment a kedvem... és már feladtam... mikor jelként jelent meg az elektronikus postaládámban ez buzz-os, hogy akár most csinálhatok... persze ha akarok. És miért ne akarnék, hisz egész este azon kinlódtam. Ez jel volt. Köszönöm. A jelet vettem és  meg is csináltam. Kicsit aggódom. Miért? Miért is... ja... Ha valaki kérdi majd a blogom címét akkor azt kell mondjam hogy buzz.hu és remélem nem gondol majd senki arra, hogy ez valami buzis oldal. Remélem nem... mert nem az.